59-Magyar

GrΓ‘nΓ‘talma: felhasznΓ‘lΓ‘s, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

GrΓ‘nΓ‘talma (Punica granatum) grΓ‘nΓ‘talma, mΓ‘s nΓ©ven "Dadima" az Γ‘jurvΓ©dΓ‘ban, egy tΓ‘panyagban gazdag gyΓΌmΓΆlcs, amelyet Γ©vszΓ‘zadok Γ³ta hasznΓ‘lnak szΓ‘mos egΓ©szsΓ©gΓΌgyi Γ©s wellness elΕ‘nye miatt.(HR/1) NΓ©ha "vΓ©rtisztΓ­tΓ³nak" is nevezik. Ha napi rendszeressΓ©ggel fogyasztjuk, a grΓ‘nΓ‘talmalΓ© segΓ­thet az emΓ©sztΓ©si problΓ©mΓ‘knΓ‘l, pΓ©ldΓ‘ul a hasmenΓ©snΓ©l. SzΓ­vproblΓ©mΓ‘k...

Burgonya: felhasznΓ‘lΓ‘sok, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Burgonya (Solanum tuberosum) A burgonya, amelyet Γ‘ltalΓ‘ban Aloonak hΓ­vnak, az orvosi Γ©s a gyΓ³gyulΓ‘si jellemzΕ‘k teljes keverΓ©ke.(HR/1) SzΓ©les kΓΆrben fogyasztott zΓΆldsΓ©g, mert szΓ‘mos kritikus elemet tartalmaz. A burgonya energiadΓΊs Γ©tel, mert magas a szΓ©nhidrΓ‘ttartalma, Γ©s mΓ‘r kis mennyisΓ©g is teltsΓ©gΓ©rzetet ad....

Pudina: felhasznΓ‘lΓ‘sok, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Pudina (Mentha viridis) A barnΓ‘s menta, az udvari menta Γ©s a leΓ‘nymenta mind a pudina neve.(HR/1) Jellegzetes aromΓ‘s illata Γ©s erΕ‘s Γ­ze van, Γ©s magas a polifenol tartalma. A Pudina szΓ©lhajtΓ³ (gΓ‘zoldΓ³) Γ©s gΓΆrcsoldΓ³ tulajdonsΓ‘gai segΓ­tik az emΓ©sztΓ©st Γ©s a sΓΊlyszabΓ‘lyozΓ‘st....

OlΓ­vaolaj: felhasznΓ‘lΓ‘s, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

OlΓ­vaolaj (Olea europaea) Az olΓ­vaolaj egy halvΓ‘nysΓ‘rgΓ‘tΓ³l a sΓΆtΓ©tig terjedΕ‘, kΓΆrnyezetbarΓ‘t olaj, amelyet β€žJaitoon ka tel” nΓ©ven is emlegetnek.(HR/1) Gyakran hasznΓ‘ljΓ‘k salΓ‘taΓΆntetkΓ©nt Γ©s fΕ‘zΓ©shez. Az olΓ­vaolaj csΓΆkkenti a teljes Γ©s a rossz koleszterinszintet a szervezetben, ami segΓ­t a magas koleszterinszint...

Hagyma: felhasznΓ‘lΓ‘s, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Hagyma A hagymΓ‘nak, amelyet Pyaaz nΓ©ven is ismernek, erΕ‘s, csΓ­pΕ‘s illata van, Γ©s szΓ‘mos Γ©tel Γ­zesΓ­tΓ©si mΓ³dszerΓ©ben hasznΓ‘ljΓ‘k.(HR/1) vΓΆrΓΆshagyma tΓΆbbfΓ©le szΓ­nben Γ©s mΓ©retben kaphatΓ³, beleΓ©rtve a fehΓ©r-, vΓΆrΓΆs- Γ©s ΓΊjhagymΓ‘t is, amelyet frissen salΓ‘tΓ‘kba lehet enni. Amikor a hagymΓ‘t felaprΓ­tjΓ‘k, illΓ©kony,...

Narancs: felhasznΓ‘lΓ‘sok, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Narancs (Citrus reticulata) A narancs, mΓ‘s nΓ©ven "Santra" Γ©s "Narangi", csodΓ‘latos, zamatos gyΓΌmΓΆlcs.(HR/1) gyΓΌmΓΆlcsben magas a C-vitamin, Γ­gy kivΓ‘lΓ³ immunerΕ‘sΓ­tΕ‘. A narancs magas rosttartalmΓΊ, Γ©s szΓ‘mos kritikus tΓ‘panyagot tartalmaz, amelyek segΓ­tenek nΓΆvelni az energiaszintet. Az emΓ©sztΓ©st javΓ­tja, ha minden nap reggeli...

Szilva: felhasznΓ‘lΓ‘sok, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Szilva (Prunus domestica) A szilva, mΓ‘s nΓ©ven Aalu Bukhara, egy Γ­zletes Γ©s egyben lΓ©dΓΊs nyΓ‘ri gyΓΌmΓΆlcs.(HR/1) Mivel a szilva sok Γ©lelmi rostot tartalmaz, a napi Γ©trendben valΓ³ rΓ©szvΓ©tel segΓ­thet elkerΓΌlni a szΓ©krekedΓ©st. GyulladΓ‘scsΓΆkkentΕ‘ tulajdonsΓ‘gai miatt jΓ³tΓ©kony hatΓ‘ssal van a csontok egΓ©szsΓ©gΓ©re...

Nisoth: felhasznΓ‘lΓ‘sok, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Nisoth Nisoth, mΓ‘s nΓ©ven indiai jalap, egy termΓ©szetes gyΓ³gynΓΆvΓ©ny, amely szΓ‘mos egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nnyel rendelkezik.(HR/1) nΓΆvΓ©ny kΓ©tfΓ©le (fekete Γ©s fehΓ©r), a fehΓ©r fajta szΓ‘rΓ­tott gyΓΆkereit hasznΓ‘ljΓ‘k leggyakrabban terΓ‘piΓ‘s cΓ©lokra. A Nisoth az Ayurveda szerint elΕ‘nyΓΆs a szΓ©krekedΓ©s kezelΓ©sΓ©ben. Rechna (hashajtΓ³) tulajdonsΓ‘gai miatt...

SzerecsendiΓ³: felhasznΓ‘lΓ‘s, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

SzerecsendiΓ³ (Myristic fragrans) A szerecsendiΓ³, mΓ‘s nΓ©ven Jaiphal, egy porΓ­tott mag, amelyet Γ‘ltalΓ‘ban fΕ±szerkΓ©nt hasznΓ‘lnak.(HR/1) buzogΓ‘ny vagy a Javitri a hΓΊsos vΓΆrΓΆs hΓ‘lΓ³szerΕ± bΕ‘rtakarΓ³ a szerecsendiΓ³ magszemΓ©n, amelyet fΕ±szerkΓ©nt is hasznΓ‘lnak. AntidepresszΓ‘ns tulajdonsΓ‘gai miatt a szerecsendiΓ³ segΓ­thet a szorongΓ‘son Γ©s a...

Zab: felhasznΓ‘lΓ‘s, mellΓ©khatΓ‘sok, egΓ©szsΓ©gΓΌgyi elΕ‘nyΓΆk, adagolΓ‘s, kΓΆlcsΓΆnhatΓ‘sok

Zab A zab egyfajta gabonafΓ©le, amelyet emberi zabliszt kΓ©szΓ­tΓ©sΓ©re lehet felhasznΓ‘lni.(HR/1) zabpehely az egyik legegyszerΕ±bb Γ©s legegΓ©szsΓ©gesebb reggeli lehetΕ‘sΓ©g, Γ©s felhasznΓ‘lhatΓ³ zabkΓ‘sa, upma vagy idli kΓ©szΓ­tΓ©sΓ©re. A zabot mΓ‘r rΓ©gΓ³ta hasznΓ‘ljΓ‘k, Γ©s ΓΊgy gondoljΓ‘k, hogy ez egy csodΓ‘latos energiaforrΓ‘s, amely segΓ­thet...

Latest News